Hencz Mátyás: GIS a földtudományban: néhány példa vulkáni területekről

A földtudományi kutatásokban a geoinformatikai rendszerek (geographic information system; GIS) kiemelkedően fontos eszközöket biztosítanak a térbeli adatok gyűjtésére, elemzésére és vizualizálására. A földrajzi információkat, például topográfiai térképeket, kőzettani tulajdonságokat, vagy éghajlati adatokat, könnyen integrálhatjuk egy GIS geoadatbázisba. Ez lehetővé teszi, hogy a kutatók térképeken jelenítsék meg ezeket az adatokat, és jobban megértsék a földrajzi mintázatokat és kapcsolatokat. Ebben az előadásban két esettanulmány kerül bemutatásra a Pannon-medencéből, ahol a tudományos kutatás során a GIS módszertant kifejezetten geológiai és vulkanológiai célokra használtuk.

1) Idős, lepusztult vulkáni területeken egy fontos vulkanológiai kérdés, hogy hol lehettek az egykori kitörési központok. E vulkáni területek közé tartozik a 13-18 millió éves Bükkalja vulkáni terület is. E munka során a Bükkalja nagy erejű, robbanásos vulkánosság üledékeit őrző hegylábi területének morfológiai vizsgálatával következtetni tudtunk a kitörési központ(ok) helyzetére. A vizsgálatunkhoz a lejtőszög, lejtőkitettség és topográfiai nyitottság tulajdonságokat használtuk. Az így kapott, jellemzően összesült ignimbritek által befolyásolt felszínalaktani statisztikai mutatókból következtetni tudtunk egyes területi szegmensek kitörési központhoz való relatív közelségére.

2) A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni területen a vulkánosság térbeli és időbeli mintázatait vizsgáltuk GIS, valamint adatelemző eszközök segítségével. A munka során használt módszerek között volt a térbeli sűrűség-vizsgálat, vulkáni terület orientációjának meghatározása, a vetők domináns irányainak ábrázolása, vulkánok korának térbeli ábrázolása, valamint vulkáni lineamensek futásának vizsgálata. Az eredmények arra utalnak, hogy a Balaton-felvidéken a szerkezetföldtani vonalas elemek (vetők) futási iránya (~DNy-ÉK) megegyezik a vulkáni terület orientációjával, a vulkáni lineamensek futásával. A területet átszelő fő inaktív vető (Litér vető) futásához nagyon közel sorban, vonal mentén csoportosulnak a vulkáni központok. Mindezek alapján arra következtettünk, hogy a Litéri vető, mint egy átöröklött szerkezeti elem fontos szerepet játszhatott a felső kéregben a magma feláramlása során: csatornázhatta az olvadékot, eltéríthette eredeti útjáról, és a vulkánok vonal menti elrendeződését okozta a felszínen.

1. ábra: A vulkánok korának és helyzetének összefüggése, a vulkáni terület térbeli sűrűsége, valamint a fő szerkezetföldtani elem (Litér vető) a Bakony-Balaton-felvidék vulkáni területen. a: korcsoportok, vagy osztályok a területet vulkáni központjaira számolva a bal alsó sarokban látható hisztogram alapján. b és c: a vulkánok korának összefüggése az egyes vulkánoknak a vulkáni terület „legsűrűbb” pontjától (b), valamint a Litér vetőtől való távolsággal (c).

Publikáció hivatkozása: https://ojs.mtak.hu/index.php/hungeobull/article/view/8820
DOI: https://doi.org/10.15201/hungeobull.71.3.1